A Fehér Út

Látta az arca előtt a kampó fémes részét, az ízét is érezte a szájában, és a vége a fogához koccant. Megpróbálta felemelni a kezét, hogy megragadja, de egyre gyengült, az ujjai épp hogy csak érintették a fémet, mielőtt erőtlenül lehanyatlottak. Utána fénylő vércseppek maradtak a leveleken és a földön. Felette a lombsátor fekete lepelként takarta előle az eget. Az erdő megsűrűsödött körülötte, és Mobley most utoljára nézett a folyó felé, miközben a nő ledobta magáról a fehér leplet, és meztelenül megfordult, hogy ránézzen. És mélyen a lelkében, azon a sötét helyen, ahol az igazi Landron Mobley mások fájdalmáról szokott ábrándozni, egész seregnyi, a fehér leples nőhöz hasonló alak esett neki. Ő pedig elkezdett sikoltozni.