A mi Urunk népe

Az ​Európa-szerte népszerű orosz írónő nem tesz mást A mi Urunk népében, csak mesél és mesél a végtelenségig, megunhatatlanul. Mindenről és mindenkiről van egy jó története: legyen szó önbizalom híján álló vagy bármit eltűrő nőkről, az apaság rejtelmeiről, őrangyalokról. Különösen érzékeny a csodákra, a kivételes eseményekre, ám ezeket is - például egy némának hitt gyerek szavait, az állatoknak tartott szentmisét vagy a beteljesülni látszó jóslatokat - úgy tárja elénk, mintha a világ legtermészetesebb dolgairól beszélne. Hiszen amennyire a különleges jelenségekben, legalább annyira otthon van a hétköznapokban. Novellaformában is könnyedén, finoman mutat be szépet és rútat, egy-egy összetettebb szereplőt vagy bonyolultabb szituációt. Nem meglepő ez, hiszen írói érzékenységét a nagy orosz realistáktól örökölte. Rendkívül sokat tud a legfontosabb dolgokról: szerelemről, boldogságról, hitről és halálról. Mindezek mögött pedig nagy-nagy bölcsesség áll: kerülni minden szélsőséget, elfogadni egymást, felülvizsgálni az előítéleteinket az emberben mélyen megbúvó belső hang és az igazságérzet nevében. LJUDMILA ULICKAJA az egyik legnépszerűbb kortárs orosz író, számos jelentős orosz és nemzetközi díj (többek között az orosz Booker-, az orosz Nagy Könyv-, a Grinzane Cavour-díj) kitüntetettje. Könyveiből - tizennégy kötete jelent meg eddig - Oroszországban több mint kétmillió példány kelt el. Három mesekönyv és hat színmű szerzője. Moszkvában él. Négy évvel moszkvai premierje után jelenik meg magyarul az egyik legismertebb és legnépszerűbb orosz kortárs író, Ljudmila Ulickaja kötete. A mű - hasonlóan jó néhány korábban megjelent könyvéhez - novellafüzér; kritikusai közül sokan leginkább e műfajt tartják a leginkább hozzá illőnek: a rövidebb keretek között pregnánsabban jelenik meg kiváló dramaturgiai érzéke, feszesebbek a sztorik, ugyanakkor karakterei (amelyek közül a legtöbben a sors kisebb-nagyobb viharaiban sodródó hétköznapi emberek) jellemábrázolása ugyanolyan magával ragadó és hiteles, mint regényeiben. Vegyes témájú, mint mindig, úgy most is a mindennapok élményeivel, érzéseivel foglalkozó írásai négy ciklusba rendezve sorjáznak a gyűjteményben. A sort a címadó A mi urunk népe című rész nyitja meg, ezt követi A vér titka, a Sokáig éltek..., valamint Az őrangyal. A könyv zárszava egy-két mondatos gondolatesszenciákat idéz Ulickajától. Beszerzése minden általános gyűjtőkörű könyvtár számára javasolható