A nyitott jövő problémája

"Miközben megmutattuk, hogy a hullámfüggvény nem adja meg a fizikai realitás teljes leírását, nyitva hagytuk azt a kérdést, vajon létezik-e ilyen teljes leírás. Hiszünk azonban abban, hogy ez lehetséges." -(Einstein, Podolsky és Rosen). "A mérés eredményére úgy kell gondolnunk, mint a rendszerből és a mérőberendezésből álló teljes kísérleti elrendezés együttes produkciójára. A mérés szó helytelen használata azonban könnyen oda vezet, hogy ezt elfelejtjük, és azt várjuk, hogy a mérési eredmények valamiféle egyszerű logikának engedelmeskedjenek, melyben a mérőberendezés említésre sem kerül." - (Bell). A kvantummechanika no go tételei nem kevesebbet állítanak, mint hogy a világot a vak véletlen uralja. S ha hinni lehet ezeknek a tételeknek, akkor itt egy több mint két évezredes metafizikai kérdésre kapunk választ, méghozzá olyan választ, amely bármikor megismételhető fizikai kísérletekben nyert megfigyeléseken nyugszik. Mik is ezek a kísérletek pontosan? És hihetünk-e a kvantummechanika no go tételeinek? Vagy inkább kell hinnünk azoknak, akik a relativitáselméletből ezzel ellentétes konklúziót vezetnek le, mely szerint a világ teljesen determinált? Egyáltalán, mit jelent az, hogy determinált? Hogy függ össze mindez az idő természetével vagy az okság fogalmával? Mi a véletlen? Mit értünk pontosan valószínűség alatt? Van-e a kvantummechanikának külön logikája és külön valószínűségelmélete? Lehet-e az embernek szabad akarata egy determinisztikus világban? És egy nem determinisztikusban? Kell-e a kvantummechanika a szabad akarathoz? E kérdések mentén értelmezhetjük a nyitott jövő problémáját, melyet a kvantummechanika és a relativitáselmélet nem azonosan kezel. - E. Szabó László (1954) elméleti fizikát és tudományfilozófiát tanít az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. Kutatásainak fókuszában a fizika, mindenekelőtt a kvantummechanika fundamentális problémái és a fizikával összefüggő filozófiai kérdések állnak. A könyv egyaránt szól a szakmai közönségnek, a fizikát vagy filozófiát tanulóknak és mindazoknak, akiket a fenti kérdések foglalkoztatnak. Eloszó a digitális kiadáshoz Bevezetés A nyitott jövohöz mindenekelott jövo kell Klasszikus elképzelések az ido folyásáról A relativitáselmélet konzekvenciái Megtudhatunk-e a relativitáselméletbol bármit is a térrol és az idorol? A térido geometriájának konvencionális jellege. Elso közelítés A térido geometriájának konvencionális jellege. Második közelítés Az egyidejuség ontológiai státusza Mi esszenciális és mi nem az ido fogalmában? Determinizmus Mi a determinizmus? Determinizmus és lokalitás A klasszikus valószínuségelmélet alapjai A klasszikus valószínuségszámítás matematikája A Pitowsky-tétel A valószínuség értelmezései Kísérlet a valószínuség fizikalista interpretációjára Kauzalitás Episztemikus értelmezés Modális értelmezés A kauzalitás valószínuségi elmélete A kauzalitás ontológiai elmélete Nincs korreláció kauzalitás nélkül A kvantummechanika mint nem klasszikus valószínuségelmélet Valószínuségelmélet a Hilbert-hálón A kvantum- és a klasszikus valószínuségelmélet viszonya Kvantumlogika A kvantumvalószínuség két lehetséges értelmezése A méréselméleti paradoxon A hullámfüggvény két különbözo interpretációja A méréselméleti paradoxon A kvantummechanika no go tételei Neumann-tétel Jauch--Piron-tétel Kochen--Specker-tétel Az Einstein--Podolsky--Rosen-kísérlet A laboratóriumi jegyzokönyv argumentum Bell-tétel Greenberger--Horne--Zeilinger-tétel A no go tételek és a determinizmus Szabad akarat és determinizmus A szabad akarat problémájának kontextusa Szabad akarat és a kvantummechanika Newcomb-paradoxon A szabad akarat fenomenológiája A paradoxonok feloldása A kvantumstatisztika Fine-féle értelmezése Kontextualitás kontextualitás nélkül Az EPR-kísérlet Fine-modellje A modell A GHZ-kísérlet egy teljes, Fine-féle lokális rejtettparaméteres modellje Bibliográfia