Hazatérés

A Hazatérésben hét generáció sorsát követhetjük nyomon egészen napjainkig, miközben megrázó módon szembesülünk vele, hogy a kiszolgáltatottság megalázó tapasztalata évszázadokon át kísért, és a rabszolgaság által okozott lelki sebek sosem gyógyulnak be teljesen. Yaa Gyasi (1989) ghánai születésű amerikai írónő. Első regénye, a 2016-ban megjelent Hazatérés hatalmas kritikai sikert aratott: megnyerte a PEN Hemingway Díját, a legjobb első könyvnek járó John Leonard-díjat, és egyebek mellett a New York Times, a Washington Post és a Time magazin is az év legfigyelemreméltóbb regényei közé sorolta. Hét generáció életét meséli el a ghanai írónő megrendítő, fölkavaró regényében. A történet kezdetén Maamét az 1700-as évek kezdetén, egy nyári éjjelen fanti harcosok elrabolják a falujából, megbecstelenítik, majd miután gyermeket szül, sikerül elmenekülnie fogva tartóitól, ám kislányát, Effiát nem tudja magával vinni. Miután hazatér falujába, egy ashanti törzsből származó harcos asszonya lesz, neki is szül egy lányt, akit Esinek neveznek el. Ezután az asszony nem hall többé Effiáról, és a féltestvérek Effia és Esi sem találkoznak soha. Különös módon alakul a sorsuk, mert míg Effia egy angol férfi felesége lesz, Esi egy börtönben, láncra verve várja, hogy eladják őt rabszolgának. Effia kényelemben él egy angol erődben, ahol gyermekei születnek, míg Esi élete rabszolgasorsban, kemény munkával telik. A két lány gyermekeinek élete más-más földrészen folytatódik: Effia leszármazottai Afrikában élnek, ahol háború dúlja fel a földeket és virágzik a rabszolga kereskedelem, míg Esi utódjai és azok leszármazottai Amerikában, a déli ültetvényeken dolgoznak, szintén rabszolgaként, és innen vezet az újabb nemzedék útja a polgárháború után, a huszadik századi Amerikába, Harlembe és az újonnan alakuló, dzsesszklubok táncparkettjeire, mi több a kábítószer kereskedelem sötét bugyraiba. A regény szerzője napjainkig követi nyomon a 18. században megbecstelenített Maamé leszármazottjainak sorsát, a plasztikus képekben manifesztálódó történet megrázó ereje pedig abban rejlik, hogy az olvasónak azzal kell szembesülnie, hét generáció után sem tűntek el a stigmatizáló sebek, a kiszolgáltatottságban rejlő gyengeség, a kirekesztő, megalázó szemlélet máig él és hat a 21. század fejlett társadalmaiban is. "www.kello.hu © minden jog fenntartva"