Hód csapdája

Pontban hatkor a földszintes ház kapuján egy feltűnően magas, sovány termetű férfi lépett ki sötét ballonkabátban, a fején kalappal. A kezében aktatáska volt. A férfi érdektelen pillantást vetett az elromlott gépkocsira, majd határozott léptekkel megindult az utca vége felé, a közeli villamosmegálló irányába. A motorral bajlódóknak összevillant a tekintetük. Egyikük azonnal félbehagyta a munkát, kinyitotta hátul a rakodótér ajtaját, és bebújt, mintha valami szerszámért ment volna. A kocsi belsejében rádiókészülék volt. A munkásruhás fülére helyezte a hallgatót, és bekapcsolta a készüléket. - Itt Medve!... Itt Medve!... Vétel! - mondta izgatottan. A válasz máris érkezett: - Itt Fecske!... Itt Fecske!!... Jelentkezem, vétel! - A Madár kirepült a fészkéből!... A Madár kirepült a fészkéből! - Itt Fecske... Értettem! A Madár kirepült a fészkéből... Értettem!... Medve bújjon a barlangjába... Ismétlem! A Medve bújjon a barlangjába. - Medve értette... Medve értette... Vége - mondta a munkásruhás. Elzárta a készüléket és kibújt a kocsiból. A másik lecsapta a motorháztetőt. - Mi a helyzet? - kérdezte. - Bevonulunk... A Nysa motorja beindult, és a kocsi elhajtott a villamosmegállóval ellentétes irányban."