Luka és az élet tüze

'Tőled még a gatyám is táncra akar perdülni'- így beszélnek a leselejtezett istenek Lukával, aki lehetetlennek tűnő feladatra vállalkozik: ki akarja menteni apját a halál karmai közül. Hosszú útján látása perifériáján - akár egy számítógépes játékban - mindig ott van, hány élete van még, és hány szintet teljesített, de szerencsére mindig akadnak segítőtársai, például a vidri Inzultáná és az ő vidrái vagy a Ropogtat nevű mókus, aki segít megértenie a kiszuperált istenek mondandóját. Rushdie e művével egy régi ígéretet teljesít: Milan nevű kisebbik fia mindig azt kérdezte tőle, mikor ír neki is egy könyvet, mint Zafarnak, a nagyobbnak, aki a Hárún és a Mesék Tengere című művet kapta apjától. És mivel a szerző úgy gondolta - joggal -, hogy a gyereknek tett ígéretet soha nem szabad megszegni, megírta a Hárún folytatását. Az indiai származású brit szerző, korunk legnagyobb mesemondója, Salman Rushdie legújabb kötetét kisebbik fia, Milan ihlette s egyben számára is írta. A történet főszereplője Hárún öccse, az Alibfé országban, Kahání városában élő Luka, akinek az apja haldoklik. De mit is tehet egy tizenkét éves kisfiú, hogy megmentse apja életét? Mint a regényből kiderül: sok mindent... A történet egy varázslatos utazás Luka apjának, Rashidnak a varázslatos világába, mintegy a szerző korábbi, Hárún és a Mesék Tengere című meghatározó művének folytatásaként. Luka nagy küldetése az, hogy - apja hologram-szerű másolata sugalmazására - megtalálja Csodaországban a kötet címében is szereplő Élet Tüzét. A fárasztó út során szövetségesek segítik - többek között egy Kutya nevű medve, egy Medve nevű kutya, egy Ropogtat nevű mókus, elefánt-szárnyas hibrid állatok és egy repülő szőnyeg -, ám mindent eldöntő csatákat is meg kell vívnia, melyek során ahhoz hasonlóan jut szintenként feljebb, mint kedvenc videojátékaiban. Ebben a világban egyszerre jelennek meg az iszlám kultúra meghatározó mesealakjai, különböző mitológiák szereplői, a mai pop-kultúra ikonjai vagy éppen a népszerű videojátékok, mint egyfajta alternatív valóság figurái is. A helyenként aktuálpolitikai felhangokkal (így az amerikai Tea Party nevű keresztény ultra-konzervatív közösséghez hasonlító, "Respektorátus" nevű patkány-kolónia érzékletes leírásával) is fűszerezett történet azonban egyértelműen gyermekek számára íródott. A mesekönyv a Rushdie-ra jellemző elbűvölő nyelvezettel született: szórakoztató szójátékokkal és számos kortárs irodalmi utalással tűzdelve