Pont és ellenpont

Aldous Huxley a XX. századi angol irodalom ma már klasszikus, egészen egyéni utat követő alakja. A Pont és ellenpontban olyan regényt alkotott, amely őrzi a XIX. századi angolszász realizmus hagyományait, de a modern próza, Joyce, Proust, Gide eredményei is ott munkálnak benne. Regényében az értelmiséget vonultatja fel - mindig is az értelmiségi lét volt fő élményanyaga -, de az angol intelligencia ezúttal nem szerepjátszó művészutánzatok, önmagukba révült holdkórosok, valódi és ál-kretének személyiségében jelentkezik, hanem sokágú és átgondoltan érvényes magatartás-változatokban. A figurák sokaságát bonyolultan tudatos szerelmi, politikai, gondolkodásbeli kapcsolatok fűzik össze és távolítják el. A nagyigényű, anyagdús regény negatív hitvallás a világról a "rohadt húszas évek" végén, amelyet társadalmi mozgalmak, politikai pártok nem menthetnek meg többé, amelyben maga az ember is rommá lett.