Szenvedélyes szeretet

Merle a francia történelem meglehetősen izgalmas szakaszába vezeti az olvasót történelmi regényfolyamának ötödik kötetében. Az egységes francia állam létrejöttének küszöbén vallásháborúk és dinasztikus háborúk okozta sebektől vérzik az ország. A történet a két Henrik király - III. Henrik francia és Henrik, Navarra királya - kibékülésével kezdődik. A katolikus és a hugenotta király szövetsége felcsillantja a reményt, hogy rövidesen véget lehet vetni a fellázadt főnemesek ligája próbálkozásainak. A sikerrel kecsegtető hadjáratot III. Henrik meggyilkolása szakítja félbe, örökét - Navarrai Henrik veszi át IV. Henrik néven. Gátlástalan politikus, ezért - mert hugenotta létére nehéz dolga van a zömmel katolikus franciákkal - nemcsak csellel, vesztegetéssel, kisebb hadjáratokkal gondoskodik a nyugalom helyreállításáról, hanem merész fordulattal áttér a katolikus hitre. Neki tulajdonítják az ehhez kapcsolt híres mondást: "Párizs megér egy misét". Végül hetekig tartó ostromzár és a lakosság kiéheztetése után sikerül Párizs lakosságának ellenállását megtörnie, csellel elfoglalja a kapukat és behatol a fővárosba. Ha hinni lehet a regénynek, körültekintő, bölcs uralkodó volt, nem engedte, hogy a meghódított városban bárkinek a haja szála is meggörbüljön. A nem túlságosan szívderítő történelmi tablót a király bizalmasa, Siorac különböző, nem ritkán gáláns kalandjai színesitik.