Becsület

Elif ​Shafak legújabb keletinyugati története a fenséges Eufrátesz folyónál kezdődik és végződik, ahol egy kurd faluban élt két ikerlány. Arrafelé a becsület nem csak jelző volt, névként is használták. Az ember adhatta a Becsület nevet a gyermekének, feltéve, hogy fia született. A becsület és a tisztelet a férfiak tulajdonsága volt. Az idős, a középkorú, a fiatal, sőt még a tejszagú csecsemő fiúnak is kijárt a tisztelet. A nőknek viszont nem. Nekik egy másik szó jutott osztályrészül: a szégyen. Az egyik ikerlányt feleségül vette egy török fiú, és Isztambulba, majd Londonba vitte. Ott reméltek új életet teremteni maguknak és gyerekeiknek, de akármilyen messzire utaztak, nem szabadulhattak a hagyományoktól, hiedelmektől és kötelességektől, amelyeket pedig maguk mögött akartak hagyni - a vérükben vitték magukkal. Ez az oka annak, hogy a Toprak család egyik tagja borzalmas gyilkosságra ragadtatja magát. Az isztambuli fattyú, a Szerelem és A város tükrei szerzője a legolvasottabb női író Törökországban. Műveit több mint harminc nyelvre lefordították. Isztambulban és Londonban él, férjével két gyermeket nevelnek. A török származású francia írónő, Elif Şafak legújabb regénye újabb kelet-nyugati történet. Egyszerre két idősíkon, és két, földrajzilag jól elhatárolható színhelyen játszódik. A történet elején, 1992-ben járunk, Londonban. Iskender Toprak ekkor szabadul a börtönből, ahová azért küldték, mert 1978 novemberében házuk előtt megölte az anyját. Az eset egykoron nagy felháborodást keltett. Ún. "becsületgyilkosság" volt, amelyet a fiú azért követett el, mert anyja, bár már külön élt attól a férfitől, akivel soha nem házasodott össze, viszonyba kezdett egy másik férfival, és ezzel - az iszlám szabályai szerint - szégyent hozott a családra. Húga, a történet elbeszélője, Esma várja őt, aki már gyerekkora óta az egyenlőség, a női jogok elkötelezettje. A szabaduláshoz kapcsolódva írja meg anyja és testvére történetét, így kívánva emléket állítani nekik. Így jutunk a másik idősíkra, amely 1945-ben kezdődik az Eufrátesz partján, egy kurd faluban. Itt éltek nagyszüleik, és itt született meg a két ikerlány: Pembe Kader és Jamila Yeter. Egyiküket, Pembét később elvette török apjuk, Adem Toprak, aki előbb Isztambulba, majd Londonba költözött, a jobb élet reményében. Évszázadok óta kultúrájukban élő hagyományaikat, például a férfiak és a nők jogairól, társadalmi szerepéről vallott felfogásukat nem tudták levetkezni, amely a drámai gyilkossághoz is vezetett... A családi tragédiát, valamint a két kultúra találkozását érzékletesen bemutató regény széles körben ajánlható beszerzésre